A kétszeres átszellőztetés esetén két átszellőztetett légrés van. A felső légrés a fólia és a fedés között, az alsó a fólia és a hőszigetelés között. A felső légrés szerepe ugyanaz, mint az egyszeres átszellőztetés esetén. Az alsó légrés kialakítása azért szükséges, mert ebben az esetben a fólia nem páraáteresztő (0,3 m<Sd). Téli időszakban a lakótér felöl érkező, átdiffundálódó pára elérve a hideg fólia felületét kicsapódik. Az alsó huzat feladata, hogy a fólia felületéről leszárítsa a párát, megakadályozva annak viszszacsepegését. Anyagában nem páraáteresztő (0,3 m<Sd) tetőfólia esetében csak kétszeres átszellőztetés alakítható ki. A fólia nem érhet hozzá a hőszigeteléshez! Hőszigetelt tetőtér esetén minden szarufaközt egyenként át kell szellőztetni, eresztől-gerincig! A kettős átszellőztetés csak egyszerű tetőidom mellett valósítható meg, akkor is bonyolultabb szerkezeti kialakításokkal, precíz kivitelezés mellett. A huzat hűtő hatása miatt a szálas hőszigetelő anyagok vastagságát 30-40 %-al meg kell növelni. Az alsó átszellőzéshez minimum 2 cm-es szabad légrésnek kell lenni a fólia és a hőszigetelés között. Az eresz mentén legalább 200 cm2/fm szabad beszellőzést, gerincnél minimum 50 cm2/fm szabad kiszellőzést kell biztosítani. A fóliát a gerincen, élgerincen nem szabad áthajtani. Ha van rá mód, akkor a kettős átszellőztetést lakó és irodaépületek beépített tetőterei esetén kerüljük, alkalmazzunk páraáteresztő tetőfóliát egyszeres átszellőztetéssel. A páraáteresztő tetőfóliák drágább bekerülési költségét az olcsóbb vagy vékonyabb hőszigetelés árával bőven kompenzálhatjuk. A kevesebb hibalehetőség, egyszerűbb konstrukció miatt számos későbbi bosszúságtól és költségtől kímélhetjük meg magunkat. Szerettem volna illusztrációt tenni a hagyományos fóliához, de nem használtunk ilyet jópár éve.