A hetvenes évek elején kialakult olajválság óta szemléletünk energiaközpontúvá vált. A káros szennyezőanyag-kibocsájtás radikális csökkentését pedig környezetvédelmi szempontok indokolják, érthető tehát az épületek fűtésére szánt energia mérséklésének szükségessége. Ennek elsődleges eszköze a fokozott hővédelem, azaz a többlet-hőszigetelés vagy a jobb hőszigetelési tulajdonságú anyagok használata, ezért a tetőtérbeépítéseknél alkalmazott anyagvastagságok folyamatos növekedése tapasztalható. A hetvenes évek 4-5 cm-es hőszigetelés-vastagsága a külföldi gyakorlatban mára 14-16 cm-re növekedett, de a várható tendencia a 0,16-0,2 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű tetőszerkezet felé mutat, melyet 20 cm feletti vastagságú hőszigeteléssel lehet megvalósítani